A BKV, avagy a magyar utazáskultúra!

Jegyeket, bérleteket (!!!), hangzik a jellegzetes felszólítás és máris megkezdődik az utasok mozgolódása, egyesek menekülése a jármű másik irányába. Akár a csótányok, ha ellenséget látnak, oszolnak szét, keresik a nyíló ajtókat a bliccelők, hogy meneküljenek az ellenőrök egyre szűkülő korlátjából. Igen, Kedves olvasó, most a BKV és a tömegközlekedés magyarországi kultúrájáról lesz szó. Kultúra? Hm… érdekes szó, és azt hiszem ide nem is illik igazán, ha csak az ember nem ironizál, mivel kis hazánkban a buszokon és villamosokon igencsak nehéz bármiféle kultúrát felfedezni.

 

Általánosságban reggel 7 és 8 óra között indul be az élet Budapesten. Ekkor tájt kezdik ellepni társadalmunk színe java a tömegközlekedésben gördülő, vagy épp sínen szánkázó BKV emberszállító járműveit. Ilyenkor még nem igazán történik semmi, mindenki zötykölődik úti célja felé. Persze azért itt-ott akad egy két elhelyezett csapda. Esetleg egy vizeletfoszlány, amit egy hajléktalan hagyott hátra, vagy a megállókban a múlt éjszakai party utáni kijózanodás kör alakú hányásdarabkáinak szín palettái.

De mivel civilizáltak vagyunk ezt már egy nagyvárosban megszokhattuk. Nem is igazán ekkor jön a magyar folklór násztánca. Inkább délután felé, amikor is a munkásemberek hada a napi robotja után hazafelé. A buszok ilyenkor szinte tömve vannak, a metróaluljárókan meg fel-feltűnnek a meglehetősen érdekes esztétikummal megáldott dülöngélő alakok. No meg a jóravaló kisebbség is, akik zoknikat, legálisan szerzett parfümöket próbálnak eladni bárkinek, akit finom erőszakkal rá tudnak venni a vásárlásra. Mindenki fáradt, mindenki frusztrált és ilyenkor egyszer csak felhangzik az a bizonyos mondat. Jegyeket, bérleteket!

És a fogócska, a magyar unicum keringő kezdetét veszi! Akár a bogarak, akiknek fészkét megbolygatták, megindul a mozgolódás. Egyesek rögvest az ajtók felé indulnak és leszállnak, mások pedig a Bkv jármű másik felébe veszik az irányt. A többség, a törvényt betartok ilyenkor csak motyójukban kutakodva készítik elő utazásra jogosító papírdarabjukat. Aztán megint felhangzik egy hang, egy erőszakosabb hangvételű megnyilvánulás.

A k*rva anyádat! – Megölöm az egész családodat! – Te csira g*ci! – Mondtam, hogy leszállok a következőnél! – Gyere, öl meg te szolga g*ci!

Szerintem az ilyen, vagy az ehhez hasonló mondatokhoz mindenkinek volt szerencséje, aki a budapesti tömegközlekedés rendszeres használója. Legtöbb esetben ilyenkor csak két fél között megy a szájkarate és a vége, hogy valamelyik odébb áll, de vannak kirívó esetek, amikor már a Mortal Kombat minden mozdulatát megpróbálják bevetni a másik ellen. Tudom, ilyenkor egy átlagemberből egyből a Bkv jegyellenőrének leszólása jön elő, de és itt legyen, most a de. Mert én úgy gondolom, a törvény az mindenkire vonatkozik és a Bkv egy szolgáltatást nyújt nekünk pesti halandóknak. És mint minden szolgáltatást, ezt is honorálni kell valamennyi pénzösszeggel. Arról nem is beszélve, hogy ez egy törvény, és ezt szerintem minden embernek illik betartani, ha már használja a tömegközlekedést. Tudom, tudom és harmadszor is tudom, koszosak a buszok, lerobbannak a metrók és nyárom túl melegek, télen meg nincs a legtöbb járművön fűtés. Viszont ez nem taxi és azért valljuk be, mi is tehetünk a körülményekről, mikor drága gyermekein tele graffitizik. Vagy buli után te is felszáll és nem szándékosan, de ott hagyod a nyomaidat, vagy egy bunkó proli, aki vagánykodni akar, feltépi, felvágja az üléshuzatot. Vagy mikor sietsz, és fent a buszon eszed meg a gíroszod, vagy az aluljárók ételellátó cégének kajáját a Fornettit. Vajon ezekből mennyit hagysz a járműveken? Nem hinném, hogy a Bkv dolgozói koszolják éjszaka szándékosan össze a járműveket. Igaz, egyes masinák régiek és néha tönkre mennek, de ezt én se kérem számon. Viszont azt, hogy sokan az egész Bkv-t a saját privilégiumának, taxijának gondolja, az felháborító. És ha nincs jegye, beleköt, megfenyeget bárkit. De sokszor még ez sem elég, akár egy női ellenőrt is képes megütni. 

Attól még, hogy ezt a munkát végzi nőről beszélünk, aki akárcsak mi, a napi betevő falatért végzi ezt a hálátlan feladatot. Te meg még aljas, proli módon még meg is alázod. Akkor ki is itt a rossz, a bűnös? Azért ez elég szomorú ránk nézve, hisz elviekben civilizáltak vagyunk. Tudom a jármű egy olyan hely, ahol sok (idegen) ember összezárva kénytelen utazni. Egymásra se merünk már nézni, mert rossz tapasztalatokkal a hátunk mögött tartunk egymástól és félünk a mellettünk ülőtől, hogy ki az, mi az és vajon mikor kezd el őrjöngeni mellettünk. Talán jó lenne, ha kicsit elgondolkodnánk, mert biztos van kötekedő ellenőr is. De míg te utazó ként félévente talán összeakadsz egyszer egy ilyennel, ők napi szinten 5-10 részeg, hajléktalan, fenyegető, emberkedő és fizikai erőszakkal fenyegető tuskóval összeakad. Vajon kinek rosszabb? Mindenkinek van rossz napja, de talán nem rajtuk kéne levezetni, hisz csak egy munkát végeznek ők is. Erre vannak az edző termek, vagy azok a f*szagyerekek, akik belekötnek ok nélkül emberekbe. Ilyenkor ne csak nézd, állj fel és segíts a bántalmazottnak, mert ketten meghátrálásra kényszeríthetitek a szájhőst.